Vonatúton írtam. Szökken a törékeny veréb, soha nem lép többet, sem kevesebbet. Szökken, magról magra szökdécsel. Fel s le, fel s le, fel, le, fel, le. Megtorpan. Jó ez így nekem? Fel s le, ezt kell csinálnom? Fel s le! Forgatja kis buta fejét, messze van az élelem, az eddigi…
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
