Gaben Blogja

Félbemaradt mozdulat, megrekedt világ, mint a fogaskerék, mi olaj nélkül maradt. Lendület vitte még, de a törvények megakasztották. Megragadt, mint emlékben a csók íze mi mindent feletetett, megragadt, mint az utolsó szó, mi elhagyta ajkát s gyengéden fülembe mászott, hogy…

Ismerős környezet, térdig botorkálok a papír fecnikben. Lassan, komótosan haladok, mint egy élőhalott, kit csupán egy dolog hajt előre, jobb formán mondva, egy dolog élteti. Ez az egy dolog különbözik részemről, mi részemből való. Hosszú, vékony göcsörtös ujjaim markolják a…