Útválasztás
Egy út mi elágazódáshoz ért. Ez előtt állok most, botomra támaszkodva, visszafelé tekintek utamra. Kapucnim jobban felhúzom s kabátom összébb húzom. Megfáradtan a botra támaszkodom, majd újra az elágazódásokra tekintek. Mégis melyiket válasszam? Két lehetőségem van, két lehetőség mely teljesen különböző. Leülök, botom keresztbe rakom térdeimen,könyököm támasztom rajta s elmélkedem. Rögös, néha mély gödrökkel teli úton haladtam eddig. A legutolsó gödörben csak hogy nem örökre ott maradtam. Mély sebet ejtett rajtam az egyik kő, hetekig szenvedtem mire kikerültem belőle, de most itt vagyok, ez az egy számít. De most itt ülök, s töprengek, de csak várok a jelre mi majd eldönti merre folytassam az utam. Két út, két választás egy jel, ennyi kell nekem. Csak ennyi, egyik választásom a hosszú boldog élet, mindennel mim megvan, másik rövid és nehéz út, kevés boldogsággal, sok élménnyel. Vajon merre mehetek tovább? Majd kiderül!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.