Furcsa játék, sakktábla fekete fehér parancsló színei marják szemem, nyugtató fekete fehér lüktetve eszi be magát szemgolyóm mélyére s égetik agyamba a kétséget, reménytelenséget s a folytonos feszült pattanásig feszülő véget. Csak egy kicsi hiányzik csupán csak egy löket s a szál elpattan, a szakadék megindul, sodorva a szélén állót. Idegesen ülök kirendelt székemen, figyelem ellenfelem gúnyos viselkedését, elégedettségét. Lassan komótosan rázza kockáit a kezében, furcsa játék furcsa ellenfél. Olykor úgy hiszem, én vezetek, de jön a szabály, hátrébb vagyok, mint a játék mutatja. Felfordul az egész tábla a bábúk átrajzolódnak, megváltoznak, elfutnak eltűnnek, élnek! Kétségbeesetten kapok kockáim felé, húzom lapjaim, nézem esélyeim szabályaim, de Ő csak gúnyosan nevetve figyeli kapkodásom hiábavalóságát, olykor nem én irányítok. Hangos kacajjal dobja el kockáit min olykor számok jelennek meg kényük kedvükre olykor alakzatok, máskor csupán egy érzés fog el az üres kocka oldalát megpillantva.
Arcomról folyik az izzadság mely enyhe piros színben pompázik. Furcsa ellenfél, idegesen rágom szájam szélét, vér íze serken számban, már már húsomig hatolok. Legalább az arcát látnám, legalább tudnám, hogy néz ki. De arctalan, kegyetlen ellenfelemről csupán gúny bűze, szánalom szaga, hatalom aurája sugárzik. Nem bírom már, újabb kegyetlen lépés, újabb lehetetlen szabály. A szál elpattan, az ideg kirobban, felpattanok székemről, magasba repítem a táblát az asztalt a széket hátrarúgom a semmibe s mint vadállat ugrok neki ellenfelem torkának, tépem szaggatom, de csupán gúnyos kacaj visszhangja hangzik mindenfele. Ismerős az alattam elterülő alak, túlságosan közelinek, ismerősnek érzem. Bőre, haja, kezei orra szeme szája, zöld szeme, sebek az ajkai alatt. Akkor rajzolódik, ott rajzolódott, ellenfelem nem hatalmas, ellenfelem nem a sors mi játssza végtelen játékát. Ellenfelem saját magam vagyok, Én hozom lehetetlen szabályaim, Én teszem lépéseim, elmosolyodik hasonmásom s köddé válva száll tovább a szélben. Három darab kockája maradt csupán utána, három kocka három szó.
Most már érted!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.