Gaben Blogja

Kicsit ittasan írtam! :D Ezvan :D

Éreztétek valaha is a tettre készség erejét, az elhatározás szellemét, az ihlet fuvallatát? Láttátok már szemetek előtt a világot, fogtátok kezetekben a valóságot? Járta már át szellemetek a világ minden békéje, túltettetek már a fizikai korlátok határain, s megérintettétek mások szellemét, elméjét, valóját? Kétlem. Pedig itt az ideje, a világ egy rothadó almafa mit csak a jóságos kertész tud csak megmenteni. Levágja, s elégeti a rothadó részeket, s megmenti, mit érdemes, gondozza s ápolja, hogy valami szebbet, jobbat teremtsen. Megkaptuk az időt, kezünkben van, minden, mi  segíthet rajtunk, csupán egy lépést kellene tenni, mindenkinek egyetlen egy apró lépés! Mindenki ki él és mozog, csak egyetlen egy dolgot nyújtana egyetlen egy embernek, s a világ már olyan lenne, mit elképzelni sem tudunk! Hisz a kertész már elvégezte dolgát, megadta a lehetőséget a gyönyörű almák termésére!  Oly egyszerű dolgunk van, csak az az egy apró lépés, valakinek csupán egy  ebédet kellene megosztania, másnak belátnia, nincs szüksége olyan bőséges vagyonra, mivel nem tud mit kezdeni. Csak az elfogadás, az, mi hiányzik, mi ha létrejönne, könnyebb lenne a világ, s követné a harmónia, az együttélés, s a béke. Mindenki együtt venné a levegőt, új földekre léphetnénk, új élettel találkoznánk! Hatalom, irigység és féltékenység nélkül! Hisz minden mi létezik, közös célt szolgálna, s közös jövőt alapozna! De erre még várnom kell, hisz, ha Én ilyen vagyok, más nem lesz olyan, mint Én! És ha Én nem vagyok olyan mint más, a világ sem lesz más! Ilyenek vagyunk, ilyennek teremtettünk. Hogy hova tartunk? Ki tudja? Én nem! Te sem! Ember nincs e földön, ki tudja, hova tart népe, ami szítja a tüzet, mi gerjeszti a haragot, mi pusztítja saját magát!