Szeretet? Mennyiért?
Oly nagy kérés a szeretet? Oly teljesíthetetlen vágy az, hogy legyen valaki aki szeret s akit viszont szeretünk tiszta szívből? Miért kérdem én miért oly teljesíthetetlen a vágyam a szeretetre s szerelemre? Nem kérek lehetetlent s nem vágyok teljesíthetetlen boldogságra melyet a pénz vagy akármi más nyújthat. Csupán szeretetre törődésre vágyom. S arra hogy én viszont szerethessek s törődjek. Már elpazaroltam szerelmem s törődésem olyanra ki érdemtelen volt rá. Mégis köt hozzá minden. Megálljt kell parancsolnom elegem van a siralmakból, önsanyargatásból. Kell, hogy legyen valaki, kell hogy legyen Ő akit mellém szánt a sors ki majd velem lesz s ki segít! Szívem Őt akarja csak Őt, de elmém tiltakozik s új élményekre, kalandokra s vágyakra sarkal. De szívem elfáradt, fél az újabb csalódástól. Hisz nemrég majdnem megállt, majdnem végleg feladta. Lehet külsőleg többnek látszom, de belsőleg gyermek vagyok, ki ha szeret, halálosan szeret s ha megbántják, örökre elalszik s nyugodt csendes alvásából senki fel nem kelti, csupán könnyei áztatják majd párnáit míg az idő el nem tűnteti! Oly sok hasonlat, oly sok körülírás s rengeteg sablon beszéd mind egyetlen egy jövőért egyetlen egy kívánságért szólnak csupán!
Legyen Valaki kit szeretek s Ő szeret viszont!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.