Gaben Blogja

LebegekLebegek fent a magasban, körülöttem furcsa köd melyben sötét foltok tátongnak. Olykor villámlás cikázik keresztül a ködön, gyenge fuvallat indítja meg az engem körülvevő környezetet, kicsit megmozdul minden. Nem tudom, hol vagyok, egyáltalán azt sem tudom, létezek-e?…

Csak figyelj!Figyelj! Jön, látod? Nem? Pedig ott van! Nem, nem, rosszul nézed! Csukd be a szemed, koncentrálj, figyelj oda, hallgasd! Hallod? Nem! Pedig hallatszik, komolyan, csendesedj el, hallgasd a dobogásod egy kicsit, hallod már. Igen a dobogást. Jó, most figyelj minden másra, hallgass…

Ments Meg!Boldogan lépdelek hazafelé, körülöttem a világ nyüzsög, éli mindennapi életét. Emberek rohangálnak fel s alá, problémáik elől, vagy talán az után. De én csak lépdelek vidáman előre, arcom melengeti a nyári nap, fák lombjai alatt haladok el. Fénycsíkok szűrődnek…

Miért?Érzek még, értem én. De mégis mit? Látom, hallom s tudom. Régen volt, mikor tudtam nagyon fog fájni. Igazam volt, s szívem hasadt bele, fájdalmam kínzott, életem kisiklott, de tudtam nem adhatom fel. Küzdöttem érzelmeim ellen, volt mikor elgyengültem, nem tehettem ellene.…

PadSzívemet mardossák az érzelmek, irányítani nem tudom őket, fájnak, égetik testem minden pontját. Lelkem sem kímélik, felemésztik a bennem élő embert. Végül nem leszek más, mint egyszerű test melynek érzelmei ölték meg lelkem. Miért kell, a világ melyben élek gyönyörű,…

RidegRideg műanyag burkolaton pihen kezem, lazán tartom ujjaim között, mit nemrég még görcsösen markoltam. Tenyerem nem izzad már, kezem remegni sem remeg. Térdeimen támasztom, fejem a földet nézi, koszos, foltos szőnyeg van alattam. Ágyam nem nyújt számomra kényelmet, fekszenek…

Feneketlen KútLelkem mély kútja mellett állok ismét. A táj kietlen, sötét. Vastag fekete felhők takarják az eget a szél szüntelen ostromol, szinte leszaggatja fekete köpenyem. Útálom ezt a melót. De ebben a világban csak én maradhatok, csupán én viselem el a folytonos viharokat,…

IhletCsak görnyedtem üres papírom felett. Kezeim remegnek, elmém száguldozozz a suavak között, kerestem kutattam a szót mi beindít. Mi lavinaként hat lelkemre s tollamból ismét kicsalhatom várva várt szavaim, mit egymás után rakosgatva kaphattam meg mit szívem relytegetett…

Látod!?Látod, vegyél egy nagy levegőt, engedd ki szép lassan. Majd egy újabbat és ordíts, ordíts mindenre a világra, az emberekre, az univerzumra, a végzetre, sorsa, mindenre ami csak szembe áll veled. Ordíts rá, ha melléd áll, ordíts rá, ha ellened van, akkor se hagyd nyugton, ha…

Két Perc Zuhanás, ez az, amit először éreztem, körülöttem sötétség, fojtogatva vesz körül. Testem életlenül, lebeg a menetszélben, tekintetem üveges, gondolataim messze járnak már. Kezek, hangok közelednek a fekete falakból, nem törődöm velük, nem érhetnek hozzám.…

Már magam sem értem Már magam sem értem, csak létezek. Emberek vesznek körbe, felöltöm álarcom, mindenki látja, Én vagyok az aki, soha. Még is maszkom alatt sírok, fáj a szívem, tekintetem a távolba tekint, látom ott messze, ott kellene lennem. Távol mindentől mindenkitől.…

Kedvesem Előttem az egybeforrt embertömeg. Arcokat nem látok, csupán érzéseik sugároznak le rám, gyűlölet, harag, szánalom. Izzik a levegő minden egyes ember érzelmétől, bőröm perzseli égető tekintetük, de nem tudok elfordulni, nem tehetek semmit. Mindenki összefolyt…

Üdv itt a szép új és opciókban gazdag blogon! Remélem tetszik! Nekem igen :) Ez a legnagyobb lényeg! Hát további kellemes olvasgatást hamarosan (a hétvégén) lesznek új novellák, fejlemények és átmásolás is megtörténik majd!